Dunaszerdahely. Tizenhét év polgármesterség, 15,3 millió eurónyi állami és uniós forrás, jelentős városfejlesztések és újabb tervek: Hájos Zoltán a Dunaszerdahelyen elért eredményekről, a város pénzügyeiről, a következő időszak terveiről és kihívásairól beszélt.
2009 áprilisában, időközi választáson lett Dunaszerdahely polgármestere – emlékezett vissza kérdésünkre irodájában Hájos Zoltán. Az azóta eltelt időszakot felidézve úgy fogalmazott, a polgármesteri szakma nagy felelősség és komoly kihívás, ami a családi életét is befolyásolta, hiszen munkaideje gyakorlatilag nem ér véget.
Tizenhét év polgármesterség után is a tapasztalat a fontos
Már 2009-ben is tudatos döntést kellett hoznia arról, hogy vállalja a polgármesteri tisztséget. Akkor jogászként, az állam és az önkormányzatok működéséhez kapcsolódó ismeretek birtokában úgy érezte, hogy egy járási székhelyű város vezetéséhez éppen ez kell.
Lakossági kérésekből indult ki, ma applikáción keresztül is kommunikál a város
Első megválasztásakor egyik fontos eszköze a „kívánságláda” volt, mely a dunaszerdahelyiek észrevételeit, kéréseit és felvetéseit tartalmazta. Ezek egy részét már 2009 és 2010 között megvalósították, mindeközben rendszeresítette a nyílt fogadónapokat.
„A lakossággal való kommunikációt ma már az önkormányzati mobilalkalmazás is segíti. Ezen keresztül a dunaszerdahelyiek hibabejelentéseket küldhetnek, miközben a város olyan információkat is közzétesz, mint az útlezárások, az áramkimaradások, a hivatal nyitvatartása vagy az óvodai és iskolai szünetek” – emelte ki a polgármester.
Két ciklus kellett a városháza átszervezéséhez
A jelenlegi, olajozott önkormányzati működés nem egyik napról a másikra teremtődött meg. 2009 és 2011 között szervezte át a hivatalt, megtalálta a megfelelő szakembereket, és létrehozott egy működő struktúrát, amely képes megfelelően reagálni a lakossági igényekre.
Ezt követően létrehozták a városi cégeket. Példaként a Municipal vállalatot említette, amely többek között a közterületek karbantartásával és a köztemetők kezelésével foglalkozik, később pedig a közétkeztetés területén is önálló városi társaság alakult, a Gastro DS.
„A városi hivatal szakmai tudása önmagában is érték, amelyet szerinte nem könnyű egyik napról a másikra pótolni” – méltatta kollégái munkáját.
Az eladósodottság kérdése
A polgármester az elmúlt ciklus egyik fontos eredményeként említette további anyagi források bevonását. 2022 és 2026 között összesen 15,3 millió eurónyi állami és európai uniós támogatást sikerült Dunaszerdahelyre hozni. Ebben az időszakban 4,4 millió eurót takarított meg a város a közbeszerzéseken, ami számítása szerint a projektek költségvetésének 11,8 százalékát jelentette. A polgármester szerint az így felszabaduló saját forrásokat más fejlesztésekre lehetett fordítani.
Elmondta, hogy Dunaszerdahely eladósodottsága pontosan 22,66 százalék, amit a város éves bevételeihez viszonyított adósság alapján számolnak. A szlovák jogszabályok szerint az önkormányzatok hitelfelvételénél a teljes adósság nem haladhatja meg az előző költségvetési év tényleges folyó bevételeinek 60 százalékát, emellett az éves törlesztőrészletekre is külön korlát vonatkozik.
Úgy véli tehát, hogy a városnak továbbra is van mozgástere, ugyanakkor a jelenlegi kamatkörnyezetben inkább az állami és uniós, vissza nem térítendő források bevonását szorgalmazza. Mint mondta, a fejlesztéseket a jövőben is úgy szeretnék megvalósítani, hogy azok ne terheljék meg indokolatlanul a városi költségvetést.
Az ígéreteknek megfelelően
Hájos Zoltán szerint a 2022–2026-os választási programjuk, a „Működő Mindennapok” jelentős részét teljesítették.
„Ingyenessé vált a városi buszközlekedés, amelyet két uniós forrásból beszerzett elektromos autóbusz biztosít. Elindult az elektromos kisbusszal működő szociális szállítás is, elsősorban a mozgásukban korlátozott, idősebb lakosok számára” – sorolta az utóbbi négy év érdemeit. Hozzátette, hogy bővült a föld alatti konténerek rendszere, és elindult a Lom-Taxi szolgáltatás is.
2023-ban elkészült az elkerülőút harmadik szakasza a Kisudvarnoki út és a Sport utca között. Korszerűsítették a közvilágítást is, miközben költségmegtakarító intézkedéseket vezettek be. Megújult a Vámbéry Ármin tér és a sikabonyi temetőben a ravatalozó és egy urnafal is kiépítésre került, valamint korszerűsítették a Gálffy Ignác Közösségi Házat. Közel 10 hektáros területen valósul meg a Városliget, a Bartók Béla sétányon pedig megvásárolták a régi kultúrház épületét, amelyet kulturális célokra kívánnak felújítani.
Megújult a Halpiac téri óvoda és a Vermes-villa, korszerűsítették a Vámbéry Ármin Alapiskola fűtését, a Városi Sportcsarnok légtechnikáját, valamint a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ hang- és fénytechnikáját. Új éttermet és rendezvénytermet is nyitottak itt. Megújult a hajléktalanszálló, miközben tovább modernizálták a városi közétkeztetést.
Folytatnák a fejlesztést
A következő négy évre tervezett célok között szerepel a Bartók Béla sétány felújítása, valamint a Barátság téri és a Szlovák Nemzeti Felkelés téri óvoda épületének korszerűsítése. Ezeket elsősorban állami vagy más külső források bevonásával szeretnék megvalósítani.
A polgármester szerint fontos különbség, hogy ne általános célokat fogalmazzanak meg, hanem konkrét, számonkérhető vállalásokat tegyenek. „Mi tudjuk, hogy mit akarunk. Tudjuk, hogy hogyan akarjuk és tudjuk azt, hogy miből” – fogalmazott.
További fontos terület a hulladékgazdálkodás: a városban a szemétdíjat idén 50,69 euróról 45 euróra csökkentették, amit azok a korábbi intézkedések tettek lehetővé, amelyek már önmagukban is megtakarítást eredményeztek. Tervezik a föld alatti hulladékgyűjtő konténerek számának bővítését, a város ennek finanszírozásához külső forrásokat keres, hogy lehetőség szerint ne hitelből kelljen megvalósítani a beruházást.
A Szent István tér után más városrészek is megújulhatnak
A polgármester szerint a belvárosi fejlesztések – köztük a Kondé püspök utca, a Rózsa utca, a Vásártér és a Szent István tér átalakítása – egy hosszabb korszerűsítési folyamat részei.
További jelentős beruházások vannak folyamatban: körforgalommá alakítják a busz- és vasútpályaudvar közötti kereszteződést, Nagyszombat megye pedig felújítja a Vajanský utcai négysávos útszakaszt.
Bizonytalanabb időszak következhet
Hájos Zoltán az önkormányzatok előtt álló következő éveket pénzügyi és gazdasági szempontból bizonytalannak nevezte. A változó kamatkörnyezet, az infláció, valamint az állami finanszírozás alakulása ugyanis közvetlen hatással lehet a települések lehetőségeire.